Hányatoknak van olyan számítógépe, amivel a legújabb játékokkal küzdenek? Az Acer jóvoltából egy vadonatúj Predator 15 gamer laptopot sorsolunk ki, ami grafikus kijelző funkcióval rendelkezik, így képes megjeleníteni a legújabb játékokat, például a vafet. Könnyű nevezni!
Beviteli mód: A hozzászólásokban írd meg nekünk a legextrémebb játékélményedet, maximum 200 szóval. Lehet a játékban, az időtartamban, a helyszínen vagy más teljesen különböző helyeken.
if(typeof siteads.queue!=='undefined'){siteads.queue.push({“site”:”kotaku”,”pagetype”:”article”,”ad_type”:”article”,”sec”:” pc”, “amp”: false, “ctype”: “article”, “article”: “Win ​​2999 Acer Predator gamer laptop”, “article-tags”: ["acer", "au", "competition "], “native”: [" null"], “aggregate”: [" acer", "au", "competition"],” pageID”: [" null"], “sub-sec”: “”, “Cat “:” pc”,” cat1″:”",” ad_location”:” mrec-content-mobile”,” targeting”:{” pos”:” 1″},” provider”:” google-dfp”, ” element_id”:” ad-slot_mrec-content-mobile_section-index-1_pos-1″});}
Tartsd tisztán és légy kreatív! Ha vendégkommentátor vagy, kérlek ne felejtsd el a helyes e-mail címet használni (ez a cím rejtve marad), hogy fel tudjuk venni veled a kapcsolatot, ha megnyered a nyereményt. A Kotaku ezeket az információkat nem osztja meg harmadik felekkel.
A határidő február 10. (szerda) délelőtt 10 óra. A Kotaku csapata elbírálja a pályázatokat, és a nyertesek listáját a Kotaku.com.au oldalon hirdetik ki.
if(typeof siteads.queue!=='undefined'){siteads.queue.push({“site”:”kotaku”,”pagetype”:”article”,”ad_type”:”article”,”sec”:” pc”, “amp”: false, “ctype”: “article”, “article”: “Win ​​2999 Acer Predator gamer laptop”, “article-tags”: ["acer", "au", "competition "], “native”: [" null"], “aggregate”: [" acer", "au", "competition"],” pageID”: [" null"], “sub-sec”: “”, “Cat”:”pc”,”cat1″:”",” ad_location”:”off-page mobile”,”provider”:”google-dfp”,”element_id”:” ad-slot_out-of-page-mobile_section -index-1″});}
if(typeof siteads.queue!=='undefined'){siteads.queue.push({“site”:”kotaku”,”pagetype”:”article”,”ad_type”:”article”,”sec”:” pc”, “amp”: false, “ctype”: “article”, “article”: “Win ​​2999 Acer Predator gamer laptop”, “article-tags”: ["acer", "au", "competition "], “native”: [" null"], “aggregate”: [" acer", "au", "competition"],” pageID”: [" null"], “sub-sec”: “”, “Cat “:” pc”,” cat1″:”",” ad_location”:” mrec-content-mobile”,” targeting”:{” pos”:” 2″},” provider”:” google-dfp”, ”Element_id”:” ad-slot_mrec-content-mobile_section-index-1_pos-2″});}
A 15 hüvelykes Acer Predator első osztályú játékélményt nyújt, Intel i7 processzorral, akár 64 GB DDRAM-mal és NVIDIA GeForce GPU-val.
Megfelelő hűtés nélkül azonban ezek a funkciók haszontalanok, és itt ragyog igazán a ragadozó. Két hátsó elszívó ventilátorral és szoftverrel rendelkezik, amely intelligensen irányítja a légáramlást, javítja a hűtési hatást, valamint csökkenti a port és a zajt.
A Predator tartalmaz egy Frostcore nevű kiegészítőt is, ami valójában egy kiegészítő ventilátor, ami helyettesítheti az optikai meghajtót. Így nem fogsz sietve túlmelegedni.
Ezúttal Tony Hawkot játszottam a GBA-mon, és egy dinoszauruszt rúgtam fel egy hullámvasúton. Minden jót!
Egy másik életben én vagyok az Intermediate World of Warcraft Egyesület vezetője az Intermediate szerveren. Jó kis csapat vagyunk. Egyszerre 10-25 embert támadtak meg, de inkább a faji hovatartozásra koncentráltak, mint a közösségre.
Ezért egy csomó füttyszó miatt, amikor bejelentik, hogy a céh szintje emelkedett, mi azt egy ténylegesen elérhető célnak tekintjük. Hagyom, hogy mindenki éjjel-nappal dolgozzon azon, hogy a lehető legtöbb céhes XP-t és achievementet szerezze. De úgy tűnik, a szerver tetején lévő céh le akar győzni minket.
Habár a céhük megháromszorozódott, hogy lépést tartsanak velünk, szorgalmas munkásaink továbbra is előnyre tesznek minket a raidjáték végéig velük. A raidelés lehetőségének kihasználása extrém, de amikor tudod, hogy egy másik csapattal dolgozol, és kiderül, hogy véletlenül történt, az lenyűgöző. Aztán látod, hogy kevés az eredmény, az összes éljenzés és meglepő búcsúzás itt extrém helyzet, és még lenyűgözőbb mindent kézbe venni.
A TERA-n végrehajtott rajtaütés, egy hetes LAN-bulival, rengeteg energiaitallal és pizzával párosítva, réges-régen történt.
Három és fél évvel ezelőtt lett egy új laptopom és egy Diablo 3-am. Gyorsan feltettem az új, ormótlan fejhallgatót és a 3D-s szemüveget. Beállítottam a Skype-ot, és egy hosszú megbeszélésen vettem részt egy kanadai partneremmel – csak hogy aztán meghallgassam, hogy ő és a barátnőm is elkezdtek fuldokolni… Még mindig úgy lebegtem az interneten, mint egy Terminátor-fotó.
A legextrémebb játékélményem a „Pokémon Silver” volt, amikor 9 évesen játszottam. Végül legyőztem az Elite Négyest, és szembeszálltam a bajnok Lance-szel.
Egy hosszú és kemény csata után végre ledarálom az utolsó Pokémon Dragonitjáig. Bár már rengeteg tárgyat felhalmoztam a szövetségbe, azóta kimerítettem az összes gyógyító módszert, megfiatalító és egyéb hasznos erőt.
Lance és a Dragonite-ja feltépték a Pokémon csapatom maradékát, míg végül egyetlen Pokémonom maradt, a Typhlosionom. A Typhlosion nem alkalmas Dragonite elleni harcra, és ami még rosszabb, az akciómban maradt PP nulla.
Könnyekkel a szememben biztos vagyok benne, hogy ilyen messzire kell mennem ahhoz, hogy elbukjak és elveszítsem a csatát. Aztán a Typhlosionom elhagyta az egyetlen támadást, küzdött, és meglepetésemre Dragonite elájult. A játék kezdete óta a partneremmel csak egy Sindaquier voltunk, legyőztük a Pokémon Ligát, és bajnokok lettünk. Az évek során ez a mai napig életem legnagyobb játékpillanata.
120 óra Final Fantasy taktika alatt GBA alatt hererák kemoterápiát kaptam, ami továbblépésre késztetett, és egy másik napra emlékeztetett! Most már minden tiszta!
Furcsa… Néhány évvel ezelőtt felépültem egy nemi szervi műtétből, és sokat játszottam a Final Fantasy Tactics-szel. Be kell vallanom, hogy a hererák sokkal súlyosabb, mint egy kisebb műtétem. Gratulálok a felépülésedhez!
A legerősebb játékélményem az, amikor a Hálaadás szünetében egész nap Steamen játszom az összes barátommal. (Új vagyok a játékban, apám nem támogatja a játékomat, azt mondta, hogy napi harminc perc elég, szerintem mindenki ellentmond neki.)
A CS:S-ben (tudom), régen 32 játékossal játszottam az Office térképszerverrel. 16 Az iroda mellette újra és újra.
A T körben mind a 16 ellenséges CT-t feladtam. Ez volt a végső aduász. Nem elég, hogy 16 embert öltem meg, de a csapatomban senki más nem ölte meg mindet.
Amikor megismertem a feleségemet (majdnem 5 éve), egyáltalán nem volt játékos, de szívesen tanult, én pedig fiúkat tanítottam. Eleinte érdekes játékokkal próbálkoztam, mint például a Borderlands, a Super Smash Bros., de mivel nem gondoltam olyan új játékosokra, akik nem értik a 3D-s teret, vagy kiváló atlétikai képességekkel rendelkeznek, azonnal falba ütköztem. Amióta használatba vették a Mario Kart Wii-t, elértem némi előrelépést, de elmondhatom neki, hogy nem így érzi, mert bátorítanom kell a játékra. Aztán megjelent a Rayman Origins, és a kooperatív mód ígéretesnek tűnt. Az előzetes kicsit kínosnak tűnt számára, de azt mondta, hogy humoros volt számomra. Ahogy haladtunk az első pályán, láttam egy kattanást az agyában. Rohant, ugrott, és belém ütött egy lyukat - végre megértette a játék jelentését.
Másnap lelkesen megkérdezte, játszhatnánk-e újra. Sírtam. Azóta együtt játszunk.
Ez volt az első alkalom is, hogy két egymást követő napon játszottam Counter Strike-ot az 1000 fős LAN-bulin a Telstra Dome-ban 2003-ban. Aztán a lelátón ülve a nagy képernyőt bámulva, miközben a lelátón pitéket ettem… persze, van hozzá szósz. Ó, ne feledjük, túl sok „terrorista győzött”.
Szóval az unokatestvéremmel kettesben maradtunk 7 napig. Ez alatt a 7 nap alatt kölcsönkértünk egy GTA Sin City játékot a ház melletti kasszasiker moziból, és körülbelül 3 egymást követő napon játszottunk. Igen, aludtunk (lényegében műszakokban), befejeztük a játékot, megvettük az ingatlant, elloptuk az összes autót, és az összes lehetséges játékot lejátszottuk 3 nap alatt. Csalás nélkül. (Talán utoljára voltunk biztosak benne, hogy az autó tud repülni és vízen közlekedni, de ez a végéhez közeledett).
A váróteremben az a rész, ahol az ügynök az AR-szemüvegével játszik, nagyszerű. Legalább másfél órát játszhattam ott, és úgy vihogtam, mint egy gyerek.
Ethan érzelmi zűrzavara lekötött, hihetetlen volt. Még ha tudom is, hogy ez csak egy játék, akkor sem lőhetek le drogdílereket… Egyszerűen erkölcsileg helytelennek tartom Ethannal szemben, mert ő is hajléktalan.
Portal 2. A megjelenés napján megvettem és amint hazaértem, azonnal játszottam vele. Nagyon tetszik, nincs közte pihenés, amikor befejezem, olyan vagyok, mint a „baszus…” Olyan hajnali 2 óra van, 24 órája nem jelent meg, mert már megjelent, én pedig befejeztem…
Bár ez egy egyszerű játék, mivel mindig is szerettem online játszani, ritkán, vagy egyáltalán nem próbálom meg teljesíteni a kampányt a megjelenés napján, de még a tőkehal kampányt sem vagyok hajlandó egy napon belül teljesíteni. … Nem tudom, hogy büszke lehetnék-e rá aznap.
Játssz ádáz Golden Eye N64 többjátékos csatákat az unokatestvéremmel, vagy kapj ütést az unokatestvéremtől, mert mindig én nyerek. Vagy mert „igazságtalan” voltam és idegesítettem a szüleimet.
Egy igazi játékmaratonon vettem részt, ami egy 72 órás középföldei csatában zajlott egy barátommal. Csak körülbelül 6 órát alszunk együtt.
Emlékszem, akkoriban néhány középiskolás osztálytársammal összepakoltuk az összes számítógépünket egy fészerben, ahonnan sehova sem lehetett menni, és létrehoztunk egy helyi hálózatot, hogy játszhassunk az összes kedvenc játékunkkal. Emlékszem az űrhajóra, és a „Diablo 2” volt a lista élén.
Lapos képernyő? luxus! A LAN-korszakunkban mindannyian hatalmas katódsugárcsöves monitorokat cipelünk magunkkal. (Általában több időt töltünk azzal, hogy a számítógépek ténylegesen kommunikáljanak egymással, ahelyett, hogy játszanánk.)
Ez az! Több időt töltöttem azzal, hogy mindenkit lenyúgom és lenyúzzam a karakteremet, mint hogy azokkal a fránya játékokkal játsszak. Viszont fejhallgató vagy hangos kiabálás nélkül a Coca-Cola rengeteg Coca-Cola játékost megszerettethet a pizzával. Még jobb szétrúgni őket, amikor én vagyok az egyetlen csaj.
Igen, régebben Atari 800-at és 4 joystickot tettem a hátizsákomba, aztán elmentem a barátomhoz játszani néhány 4 fős többjátékos játékot. Mi az a helyi hálózat?
Leültünk együtt, és egyszer lejátszottam a Half-Life 2 1. és 2. epizódját. Amikor befejeztem a második epizódot, a lakás nappalijában ültem, kinéztem az ablakon, és láttam, hogy a nap a horizonton kukucskál. Mielőtt elaludtam a számítógépes székben, 15 percig ültem ott gondolkodva.
A legextrémebb játék, amit valaha játszottam, a hullámvasút sakk. A bátyámmal korlátozás nélkül bemehettünk Sydney hullámvasút parkjába (szerintem valami ausztrál csodaország?), sokszor meglovagoltuk a démont (https://www.youtube.com/watch?v=dHdQjuZ7V_8), változtattunk. Kezd unalmas lenni. Amikor mások arca eltorzul a rémülettől, veszünk magunkról néhány unalmasnak tűnő képet. Végül is, ha nincs senki a sorban, addig hagynak ott maradni, ameddig csak akarunk.
Úgy döntött, hogy érdekesebbé teszi a fotókat, ezért vettünk egy kis mágneses sakktáblát és sakkfigurákat, és a nap végén becsempésztük őket a hullámvasutakra. Miután a hullámvasút elkezdődött, egy hosszú mászás során előhúztuk a sakktáblát, amíg az első a földre nem esett, és megpróbáltunk sakkozni. Néhány kérdés után sikeresen teljesítettük a játékot 8 egymást követő meneten keresztül. A 9. játék után kiszálltunk az autóból, elsétáltunk a fotózóhelyre, és néztük, ahogy az emberek hátrafelé sikoltozik a fotóikkal, miközben az elöl lévő két unalmas fickó a következő lépésén gondolkodott.
Az „Isten kezei” című részt egy szupertitkos, high-tech lopakodó vadászgépről ejtőernyőzve fejeztem be. Ray-Ban napszemüveget, Muscle pólót, görkorcsolyát és a hátlapot viseltem.
19 éves koromban „délutáni műszakom” volt egy gyárban, és minden este 11:20-kor fejeztem be a munkát. Haza akarok menni, hajnali 1 óra körül lefeküdni, és beállítani egy ébresztőórát, hogy hajnali 5-kor, majd 4 órával később keljen fel. Miért nem kezdődik a munka délután 3-kor, így csak 4 óra alvás van? A World of Warcraft az oka.
A céhemnek több támadócsapata van, kettő közülük este 7:30 és 8 óra között lesz felvonulva főműsoridőben, a harmadik pedig reggel 6-kor, ami alkalmas az amerikaiak részvételére. Ez egy mocskos zenekar volt, és gyakran választottunk ki plusz tagokat a barátok listájáról vagy más hiányzó céhekből. Minden nap bemerészkedünk Karazhanba, hogy harcoljunk a helyi lakosok ellen.
Az alváshiányos támadások a legszebb emlékeim a „World of Warcraftból”. Nap mint nap visszamegyek a múltba, megtanulok kitartóan harcolni, és több főellenséget is kiirtok. Végül egy csapat szedett-vedett katona vált a céh elit támadóivá. Ez az egyetlen csoport, amelyik képes továbbra is minden héten megtisztítani Karazhant, és az egész átkozott csoportot. Nagyon érdekesen csináltuk ezt.
2004-2005 környékén, a Halo 2 megjelenése után. Az egyik unokatestvérem a cégének (nem kell kimondani a nevét) IT-osztályán dolgozik hétvégenként, és gyakorlatilag az összes irodai és hálózati berendezésüket használhatja. Időnként elvitt minket oda, és akkor elszórakoztunk egy kis Halo-s viccelődéssel az Xbox: CE / Halo 2 osztott képernyős tréfája körül az akkori (akkori) 47 hüvelykes plazmatévék egyikén. *Muszáj* odafigyelnem, hogy mennyire fontos ez, mert korábban egy csak 25 hüvelykes CRT-t kellett használnunk.
Az egyik legkiemelkedőbb hétvégénk az volt, amikor több barátot is elhoztunk. Összesen 8 ember van, plusz egy Xbox. Ez a Halo úttörője, aki nagyszabású PvP meccseket játszik XBL-en. Ez egy 4v4 Slayer lerobbant irodaszereken.
2 Xbox konzol, 2 nagyméretű, lapos kijelző, 2 példány Halo 2 játék, 8 barát és az összes szükséges vállalati hálózati eszköz = 10 óra klasszikus Halo 2 előny.
Három monitor. Dupla joystick. Mech harcos online. Alakítsd át a játékot egy árkád lövöldözős játékból egy magával ragadó szimulátorrá, amely erős motorvezérlést igényel.
Extrém (rossz) szokásaim vannak, amikor a PC hardver fut. A nyári játékban úgy döntöttem, hogy növelem a házventilátorok sebességét, amit csak zárt oldallal lehet megtenni. A művelet végrehajtása során bedugtam az ujjamat a házventilátorba, és leütöttem a csapágyról, valamint leválasztottam a Windows rendszert futtató SSD-meghajtót is. Újra kell indítani, és egy hibaüzenetet kaptam arról, hogy az SSD-meghajtóm zárolva van. Némi furcsaság után a tápegység kihúzása és újracsatlakoztatása megoldotta a problémát, és folytatni tudtam a játékot, amikor a házventilátor megtelt. Ennek a laptopnak a megnyerése megmentheti az életemet.
Miután kipróbáltuk a Halo 3 Betát, a feleségemmel teljesen rákattantunk. Amikor a játék végre megjelent, szinte minden nap együtt játszottunk. A 2009-es Bungie Nap megünneplésére a rajongókat egy globális játékra hívták ki. 24 órán belül a Bungie egy különleges Team Slayer lejátszási listában kezeli az összes résztvevőt. A rajongóknak nemcsak lehetőségük volt versenyezni az alkotókkal, hanem megnyerni a legritkább díjat is: a felderítő páncélt. Az alkalmazottak vagy a kiemelkedő közösségi tagok számára fenntartott Recon az, amiről a legtöbb játékos álmodik. Muszáj megszereznünk. Gondoskodunk a pihenésről és a V-tankok tárolásáról, és azt tervezzük, hogy a teljes 24 órán át a saját tempónkban futunk a díjért. Végül 19 játékban vettünk részt a 24 órás versenyen, és tartottunk egy rövid szünetet, de végül nem értük el a célt, és úgy döntöttünk, hogy a kihívás záró időpontjában elalszunk. Párosítottak minket a Bunge-dzsal, nemhogy legyőztünk volna egyet. Ennek ellenére nagyon kellemesen éreztük magunkat. Később, miután befejeztük a Halo: ODST kiadását, teljesítettük az összes Vidmaster achievementet, ami mindenki dicséretét kiváltotta a Reconunkért. De a 2009-es Bunge Napot soha nem fogjuk elfelejteni.
Pénteken találtam egy Terraria nevű játékot, és néztem, ahogy virágzik… Ez a játék szórakoztató lehet, így miután megvettem, péntek este letöltöttem és elkezdtem az utamat.
Ez a játék nagyszerű, egy kicsit terepjárós, de azonnal lenyűgözött. Évek óta nem élveztem ennyire. Zombikkal, repülő szemgolyókkal és démonférgekkel harcolok. Miután ástam, alkottam és tanultam, egyre erősebb és erősebb lettem, különféle eszközöket alkotva, hogy lelassítsam a halálos éjszakai szörnyek áramlását, és mélyebbre ássak.
Felnéztem, és láttam, hogy a partnerem beszél hozzám. Miről beszél… Ennek semmi értelme… Az agyam nem érti… Ismerem ezeket a szavakat… De nincs értelmük.
Eltartott egy ideig, mire elmerültem… Tényleg három napig és három éjszakáig ültem a billentyűzeten anélkül, hogy észrevettem volna… Húzza a lábam? Ez egy új szint, amit a Terrariában oldottam fel? Ez egy kis oldalnézetes, pixeles játék,...
Mondhatni, hogy aznap nem mentem dolgozni.